Olyan egyházban szeretnék élni...
Olyan egyházban szeretnék élni, amelyben Pál, Apollós és Kéfás is tudja a maga helyét. Olyan egyházban, amelyben minden hatalom Krisztusé, ezért a tagok számára természetes, hogy különbözőségeik a Krisztus-testet gazdagító erőforrások, nem pedig zavaró tényezők. Olyan egyházban szeretnék élni, ahol mindenki számára egyértelmű, hogy bármilyen betöltött tisztség kizárólag a szolgálatra jogosít fel. Ezért aztán fel sem merül senkiben, hogy a pozíció lehetőséget biztosíthat a hatalmaskodásra is.
Szerző: Hodossi Sándor
A szerző a Debrecen - Nagyerdei Református Egyházközség főgondnoka.
Olyan egyházban szeretnék élni, ahol a szabadság rendet szül. Olyan egyházban, amelyben mernek őszintén és nyíltan beszélni az emberek. Ahol ki merik mondani, amit gondolnak, mert nem félnek szavaik lehetséges következményeitől. Olyan egyházban szeretnék élni, ahol senkinek sem jut az eszébe, hogy aki bizonyos kérdésekről másként gondolkodik, az ellenfél, az „nincs velünk.”.
Olyan egyházban szeretnék élni, ahol átláthatók a döntési folyamatok. Ahol nem csupán beszélnek nyíltságról, „transzparenciáról”, hanem a feladat és felelősségi körök világos meghatározása természetes követelmény. Ugyanilyen magától értetődő a szűkebb körökben meghozott döntések részletes ismertetése, indoklása is. Hiszen ez építi a bizalmat, ez erősíti az egységet a test tagjai között.
Olyan egyházban szeretnék élni, ahol a Krisztus-testben nincsenek másodrendű tagok. Ahol a női lelkészek ugyanolyan esélyekkel indulnak pályájukon, mint a férfiak, és ahol nem csupán jelszó a paritás.
Olyan egyházban szeretnék élni, ahol a felsoroltak mind természetesek. Olyan egyházban, amelyben teljesen feleslegesek a fenti mondatok.
A szerző a Debrecen-Nagyerdei Református Egyházközség főgondnoka.
Borítókép: reformata.sk
Hozzászólások (1)
Hozzászólások betöltése…